Több mint 120 éves a soproni vízszolgáltatás

A római Scarbantia területén téglából épített vízvezeték szolgáltatta a vizet, marad­ványait a múlt század végén a Bánfalvi úti Greilinger-féle kertben tárták fel először. A későbbi korokban, egé­szen a XIX. század végéig a soproni polgárok az Ikva egyik oldalán sekély, felszíni szennyeződések­nek kitett, ásott és falazott kutakból, az Ikván túli területen pedig mindössze 3 db mély, gyenge ho­zamú kútból nyerték a vizet. Állandósult a fertőzésveszély, komoly járványok alakultak ki. A város emiatt már 1869-ben megbízást adott a geológiai vizsgálatokra, amelyek a lehetséges vízel­látás meg­valósítási feltételeit volt hivatott feltárni. A vizsgálat sikeresen zárult, de az anyagi lehetőségek nem voltak megfelelőek. A szennyvizek elvezetésére a római és középkori falazott vezetékek szolgáltak, ahol épségben maradtak.


okirat

A holtpontról az ismétlődő, halálos áldozatokat is követelő járványok mozdították ki a vízellá­tás ügyét. A Közgyűlés 1885-ben hozott határozatával konkrét megbízást adott egy bécsi vállalatnak, akik próbafúrásokkal, a talajvízszintről szintvonalas tér­képekkel alátámasztva a somfalvi vízgyűjtő terület talajvizét javasolták a város víz­ellátása céljából igénybe venni. A létesített próbafuratból lett a későbbi Bécsi úti Főtelep főgyűjtő kútja. A vízminőség is kiválónak bizonyult.

A Közgyűlés a további megbetegedések miatt 1889-ben pályázatot írt ki a vízmű megvalósítá­sára, amit egy brünni, soproni közös ajánlat nyert meg 50 évi koncessziót is megszerezve a létesít­ményre. Azt, hogy idegen tőkések kezére ke­rüljön ez a fontos közmű, végülis Flandorffer Ignác akadályozta meg - úgy, mint a Gázműnél is tette -, és az 1891-ben szervezetileg megalakult Soproni Városi Vízve­zeték Rt. átvette a koncessziót minden joggal és kötelezettséggel együtt. Az Rt-be a város is belépett.

1892-ben befejeződött a vízmű építése, az ünnepélyes megnyitásra 1892. szeptem­ber 1-jén került sor az ország harmadik vízműveként . 1905-ben a város megvette az Rt-től a vízművet, ettől fogva a fejlesztés is felgyorsult, mely töretlen volt a II. vi­lágháborúig.

1911-ben készült egy általános csatornázási terv, amit folyamatosan módosítottak, illetve bővítettek.

 

kép1kép2

 

A II. világháború bombatámadásai 154 helyen ron­gálták meg a vízelosztó hálózatot, de sérültek a gyűjtő kutak, a medencék és a szi­vattyútelep, illetve a szennyvízelve­zető rendszer is. A háború utolsó napjai állították a vízmű dolgozóit a legnagyobb megpróbáltatás elé, amikor a visszavo­nuló német csapatok előkészítették a vízmű felrobbantását. Ezt a főgépész önfeláldozó bátor­sággal meg tudta akadályozni.

A felújítások 1947 végéig eltartottak. Az új tanácsi adminisztráció 1948-ban tanácsi vállalat­ként megalakította Soproni Víz- és Csatornamű Vállalatot, egyesítve ezáltal a két feladatkört. A vízel­látás és a csatorna szolgáltatás fejlődése töretlen volt, egyre újabb területek kerültek az ellátási kör­zetek közé, és kapcsolódtak a rendszerekhez a környező vidéki települések is.

Párhuzamosan fejlő­dött a csatornázottság, amelyet egy teljesen újraalkotott általá­nos csatornázási terv alapozott meg. Az 1960-as évek végéig a szennyvízvezetékek közvetlenül a patakokba torkollottak, ezt volt hivatva meg­szűntetni az 1971-ben átadott szennyvíztisztító telep, mely mechanikai tisztí­tásra volt képes. Ezzel egyidőben folyt a csapadék és szennyvízelvezető hálózat szétválasztása, hogy a csa­padékvíz folyjon csak közvetlenül az élővizekbe, a szennyvíz a szennyvíztisztítóba kerüljön. Korszerű, biológiai tisztítás 1987 óta fo­lyik a telepen.

1963-ban megyei vállalattá szervezték át a soproni vállalatot a környező települések víz és szennyvízrendszereinek kezelésére, fejlesztésére, üzemeltetésére. 1994-től az addig állami tulajdon­ban lévő, a megyei önkormányzat felügyelete alatt álló vállalat önkormányzati vállalatként működött, és a működési területén lévő önkormány­zatok tulajdonába került.

1998. január 1-től a közmű­vagyon önkormányzatok tulajdonába került, ezzel a felújítás, fejlesztés, bővítés feladatai is.

Önkormányzati döntés alapján 2002. március 1.-től - a soproni Fürdőüzemeltető Kft. egyidejű beolvasztásával - részvénytársaságunk vette át a város fürdővagyonának működtetését.
2004 és 2009 között valósult meg az Európai Unió ISPA programja által támogatott Sopron Régió Csatornázási és Szennyvíztisztítási Program. Ennek keretében megtörtént a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep fejlesztése. Új területek csatlakoztak a soproni rendszerhez, valamint a szennyvíztisztító telep kapacitása megnövekedett, a jelenlegi 21.000 m3/nap távlatilag is elegendő lesz.

A részvénytársaság folyamatos működését (a szolgáltatás folytatását, a közművek fenntartását, karbantartását) az úgy­nevezett működtető vagyon biztosítja.

Mind a közművek, mind a társaság tulajdonosi körét a térség ön­kormányzatai alkotják (40 önkormányzat), a felújítással, fenntartással és mű­ködtetéssel szerződéses alapon a Részvénytársaságot bízták meg.

A vidéki szolgáltatás ezidő alatt jelentős fejlődésen ment keresztül, a térségben az ivóvíz-szolgáltatás teljes körű, a csatornaszolgáltatás tekintetében a térség lakosságának több mint 96 %-a él csatornaszolgáltatással ellátott településen.

A soproni víziközmű szolgáltatás krónikáját és a szolgáltatás több mint 120 éves fejlődését az alábbi kronológia mutatja be:


1869

Sopron belső városrészében az ásott kutak gyakran elszennyeződtek. Egyre több ember betegedett meg a rossz víztől. Az Ikva másik partján élők kútjaiban a geo­lógiai adottságok miatt szinte állandósult a vízhiány. A polgárok egyre sűrűbben jelentkező panaszainak megoldására Sopron Szabad Királyi Város Tanácsa Wolf Henrik bécsi geológust kérte fel vízellátási tanulmányok elkészítésére.

1885

A város közgyűlése határozatot hozott a vízbeszerzéssel kapcsolatos kutatásokra és a vízmű terveinek elkészítésére.

1886

Próbafúrások kezdődtek a somfalvi medence területén, melyek teljes egészében igazolták Wolf Henrik geológus véleményét, mely szerint a város vízellátása a somfalvi medence talajvizeinek felhasználásával lehetséges.

1891

Mivel a kutatók elegendő mennyiségű és kiváló minőségű vizet találtak, aláírták a szerződést, és elkezdődött a vízmű építése.

1892

Budapest és Győr után Sopronban átadták az ország harmadik vízművét.

A somfalvi vízgyűjtő területéről 6 - 8 m mélyen lefektetett 348 méter hosszú galériavezetéken gravitációs úton jutott a víz a szivattyútelepen (mai Főtelep) épített gyűjtőkútba, ahonnan gőzgéppel meghajtott Worthington szivattyúk nyomták fel az ivóvizet a Bé­csi dombon épült víztároló medencébe. Innen folyt le az egészséges, jó ízű ivóvíz a soproniak házaiba, lakásaiba.

1898

A vízmű telepen az R.T. jéggyárat épített, melyet 1935-ig üzemeltetett.

1909 -10

 

A növekvő vízigény miatt 480 m-el meghosszabbították a somfalvi galéria gyűjtővezetékét.

1915

Sopronban először a Képezde utcában létesült villanymotoros nyomásfokozó gépház, mely a magasabban fekvő városrész ellátására szolgált.

1926

A központi szivattyútelepen klórozó berendezést szereltek fel.

1928

A nagy szárazság miatti vízhiány megszüntetése érdekében üzembe helyezték a csalánkerti artézi kutat.

1929-31

Központi fejlesztési pénzekből jelentősen nőttek az elosztó-hálózati vízvezetékek.

1934

Miután a Képezde utcai nyomásfokozó a Lővér Szálló és a környező üdülők ellátását már nem tudta kielégíteni, megépült a Honvéd úton az új nyomásfokozó.

1943

A nagy szárazság miatt ismét korlátozni kényszerültek a vízfogyasztást.

1945

Drescher József főgépész megakadályozta, hogy a visszavonuló német csapatok felrobbantsák a vízművet.

1947

Befejeződött a Főtelep villamosítása.

1948

Megalakult a Soproni Víz-és Csatornamű Vállalat a Soproni Városi Tanács felügye­lete alatt.

1952-53

A megyei tanács a Soproni Víz-és Csatornamű Vállalat kezelésébe adta a mexikó-pusztai és a fertődi vízművet.

1955

Az 1950-es évek közepétől jelentkező vízhiányok miatt megkezdődött a Kistómalmi medence feltárása (9 próbafúrás készült). 1955-ben elkészült az 1/a kút, megépült a Kistómalmi gépház, és kiépült a gyepmesteri telepig az NA 200-as acél-, illetve hegesztettvas vezeték. A telepen megkezdődött a víztermelés.

1956

1956-ban megépült a Vashegyi 400 m³ -es víztároló medence, és a medencét a Honvéd úti nyomásfokozóval összekötő NA 200 ac. nyomóvezeték A vízellátás javítása érdekében 1956-ban megkezdődött a Kőhidai medence feltárása. 1956-57 években itt 7 kút létesült.

 

1959-60

Megépült a III. sz. NA 300-as ac. fővezeték és a Villa-sori 2x800 m³ -es medence.

1960

Megkezdődött a Kőhidai vízmű építése. (Pozsonyi úton 2x 500 m³ -es medence, valamint a leendő Kőhidai vízműtelepet a Pozsonyi úti medencékkel és a várossal összekötő NA 300 -as ac. fővezeték.

1960-61

Megépült Magyarfalva közkutas vízellátása .

1961

A Kistómalmi vízműtelepről kiépült a Nagytómalmi strandfürdő vízellátása, majd megépült a csatornahálózat is.

Az év második felében provizórikus jelleggel megindult Kőhidán a víztermelés. ( 1. sz. kút bekapcsolása, melynek vizét a szabad ég alatt gerendákra telepített diesel motoros ékszíj meghajtású TTA szivattyúk továbbították a mai, már üzemen kívüli Pozsonyi úti átemelő teleppel szemben, a főút északi oldalán létesített aggregátorral meghajtott provizórikus átemelő telepre ill. a Pozsonyi úti víztárolókba.)

1963

Január 1-től a vállalat megyei irányítása alá került.

Új neve: II. sz. megyei Víz- és Csatornamű Vállalat.

1963-64

Befejeződött a Kőhidai vízmű építése, mellyel egyidőben további kutak is bekapcsolásra kerültek (II. ; VI. ).

1964

Kiépült Süttör (Fertőd II.) vízellátása, és fejlesztve lett Mexikópuszta vízhálózata is.

1965

1965. kiépült Fertőrákos község vízellátása.

Bekapcsolásra kerültek Sopronkőhidán a III., IV. és V. számú kutak.

Megépült az a vezeték, mely lehetővé tette Kistómalom és Csalánkert vizének a Pozsonyi úti medencékbe való juttatását.

Megépült és üzembehelyezésre került a Liget-pataki vízmű.

1965-66

Fel lett újítva a Lővér fürdő és a Sport uszoda medencéje, valamint megépült a Sport uszodai terméskő támfal helyén a napozó terasz.

1966

Megépült a Nagytómalmi strandfürdő vasbeton partvédő fala.

1969

Befejeződött a Villa-sori gépházépítés, és üzembehelyezésre került a Honvéd úti nyomásfokozót kiváltó Villa-sori átemelő telep, és a Vashegyi medencéket tápláló fővezeték.

1970

Üzembehelyezésre került a Röjtökmuzsaj községi vízmű.

1970-71

Megépült és 14 db víztermelő kút bekapcsolásával üzembehelyezésre került a fertőrákosi vízmű.

1971

Elkészült Sopron város szennyvíztisztító telepe.

1972

Üzembe lépett a Fertőmenti Regionális Vízmű I. üteme. Kópháza, Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród lakói jutottak egészséges ivóvízhez.

1972-73

Sopronban a Lővér fürdő új kova-földes víz-visszaforgató berendezést kapott, mellyel lehetővé vált a fürdővíz folyamatos tisztántartása.

1973

Megépült az Iván községi törpevízmű.

1974

Megvalósult a Nagylózs községi törpevízmű.

1976-78

Megépült a vállalat új központi telephelye a soproni Bartók Béla utcában.

1977

Befejeződött a Sopronkőhidai vízműfejlesztés, és üzembeléptek az e beruházás keretében megépített víztároló medencék (Pozsonyi u. ; Villa sor ; Vas hegy), valamint a II. fővezeték.

Elkészült a fedett uszoda.

1979

Megvalósult a Lövő térségi vízellátó rendszer (Lövő, Völcsej, Sopronhorpács, Egyházasfalu, Nemeskér községek vízellátása oldódott meg).

1980

Elkészült és üzembehelyezésre került a Fertőmenti Regionális vízmű II. üteme (Fertődi új vízműtelep vízkezelési technológiával, nyersvíz medence, Fertőszentmiklósi 1000 m³ -es víztorony). Fertőszentmiklós, Fertőendréd és Petőháza községek kaptak egészséges ivóvizet.

A vállalat új neve: Sopron és Környéke Víz-és Csatornamű Vállalat.

1982

Kiépült és beüzemelésre került Nagycenk község vízellátása.

1983

Üzembehelyezésre került a Sopronkövesd községi vízmű.

Megoldódott Csapod közműves vízellátása.

1984

Felavatták az állami beruházásból épült, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű ke­zelésébe adott vízmű telepet Hegykőn. A kutakat, vízkezelő műveket és más ki­szolgáló létesítményeket magába foglaló vízmű vízátadással segítette a soproniak egyre növekvő vízigényének kielégítését.

Kiépült Nyárliget vízellátása.

Sopron város szennyvíztisztító telepén 4 szalagprés üzembe állításával elkezdődött a gépi iszapvíztelenítés.

1986

Megoldódott Újkér község vízellátása.

Megvalósult Répceszemere, Csér és Csáfordjánosfa községek közkutas vízellátása.

1987

Und község bekapcsolásra került a Lövői Regionális Vízellátó rendszerbe.

Üzembehelyezésre került a Szakony térségi vízellátó rendszer. Megoldódott Szakony, Gyalóka, Zsira és Répcevis községek közműves vízellátása.

A soproni szennyvíztisztító telepen megépült és üzembe lépett a biológiai tisztítási fokozat.

Megvalósult a Pozsonyi úti átemelő telep rekonstrukciója. A telep medence teleppé alakult, a vízátemelési feladat új gép telepítésekkel áthelyeződött a Sopronkőhidai vízmű telepre, mellyel egyidejűleg a Pozsonyi úti volt átemelő telepig 500 mm-es acél fővezeték is lefektetésre került.

1988

Kialakításra került a Várisi nyomásövezet. Létrehozásával az eddigi - három - alapzónák száma szaporodott. Ezt követően további új nyomásövezetek kialakítása kezdődött meg, mely a Sopronból ellátott településeken még jelenleg is tart. A Soproni Vízellátó rendszeren jelenleg 13 nyomásövezet üzemel.

1989

Pereszteg és Pinnye községek vízellátása valósult meg a Nagycenki vízellátó rendszerről.

Elkészült a Tőzeggyár-majori vízmű.

1990

Megkezdődött a telepek távműködtetésének kiépítése.

Elkezdődött a vállalat teljes munkagép, és járműparkját érintő lecserélési és fejlesztési program.

Mind az ivóvíz, mind pedig a csatornahálózaton új anyagok és technológiák alkalmazását vezettük be.

1991

Agyagosszergény község is rácsatlakozott az FRV vízellátó rendszerére.

Megvalósult a Pusztacsaládi községi vízmű.

A közkutas vízellátást követően kiépült Brennbergbánya teljes körű vízellátása.

1992

Elkészült Ebergőc község vízellátása. E község vízellátásának kiépítésével 100 %-os lett a vízellátás Sopronban és környékén.

A Fürdő Kft. megalakulásával a fürdők üzemeltetése kivált a cégtől.

Használatba vettük a csatornavizsgáló kamerát.

1992-94

A vagyonátadó bizottság önkormányzati tulajdonba adta a korábban állami vagyonrészeket.

Az állami tulajdonú vízművek önkormányzati tulajdonba kerültek.

1993

Üzembehelyezésre került Répceszemere, Csér és Csáfordjánosfa községek teljes körű vízellátása.

1994

Sikerült elkerülni a vállalat felaprózódását. A cég önkormányzati vállalattá alakult.

Január 1-én megalakult a NIAGARA Kft.

December 1-én megalakult VICTORIA '94 Kft.

Kiépült Ágfalva község csatornahálózata, és megépült az ágfalvi szennyvízátemelő.

Január 1-én a vízfogyasztás folyamatos csökkenése miatt leállt az Észak-dunántúli Regionális Vízmű által üzemeltett Megyei Regionális Vízmű.

Megkezdtük Sopron város vízbázisainak rekonstrukcióját.

1995

A soproni szennyvíztisztító telepen új gépi rács került üzembehelyezésre.

Elkészült a Fertő-parti községek csatornahálózata, mellyel Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród községek szennyvízelvezetése és a Fertőendrédi szennyvíztisztító telep üzembelépésével a szennyvíztisztítás oldódott meg.

Sopronban megépült a 3 - 0 - 0 jelű szennyvíz-főgyüjtő.

1996

Január 1-én a NIAGARA Kft. megszűnt és beolvadt a VICTORIA '94 Kft.-be.

Üzemelésre átvettük a Szany térségi vízellátó rendszert (Szany, Rábaszentandrás, Sobor községeket látja el), valamint Vág és Rábasebes községekben a vízszolgáltatást, mely a Kemenesszentpéteri vízműtől vízátvétel útján van biztosítva.

Üzembe állítottuk az első kombi csatornatisztító gépjárművet.

Fertőrákos csatornázásával és a tisztítómű megépítésével megoldódott a község szennyvíz elhelyezési gondja.

Elkészül a Nagycenk községben lévő szennyvíztisztítómű, mely Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronkövesd, Nagylózs, Pereszteg és Pinnye községek szennyvízeit fogadja.

1997

Megkezdődtek az üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok védelembehelyezésének diagnosztikai munkái (Fertőrákosi és Sopronkőhidai vízbázis). A fertőrákosi vízbázis védelembehelyezési terve elkészült 2000. év végén, a sopronkőhidai vízbázis ezen terve 2002. áprilisában került leadásra.

Sopronban a szennyvíztisztító telepen a gépi iszapvíztelenítésben technológia váltás következik be. Üzembehelyezésre kerül az iszapcentrifuga.

Megvalósul Balf község csatornahálózata, és a megépül a balfi szennyvíztisztító telep.

1998

Több mint 100 év után újra részvénytársasági formában működik a vízmű.

Új neve: Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Részvénytársaság

Megkezdődnek a Sopron városi szennyvíztisztító telep fejlesztésének előkészítő munkái.

2000

Megkezdődtek a röjtökmuzsaji vízbázis védelembehelyezésének diagnosztikai munkái.

Teljessé vált a gépházak, medencék számítógépes távműködtetése.

Üzembe állítottuk a második kombi csatornatisztító gépjárművet.

2001

Megkezdődik az 1984-ben létesült, de 1995. óta üzemen kívüli volt megyei - most már Sopron térségi - vízmű (MRV) vízbázisának vízkészlet vizsgálata.

Az Ikva-parti lakópark megvalósíthatóságával összefüggésben megtörtént a Somfalvi galéria védőidom vizsgálata (még további vizsgálatok szükségesek.)

Elkészül a Lövő környéki községek csatornahálózata, és beüzemelésre kerül Lövőn a térség községeinek szennyvizeit fogadó szennyvíztisztító mű. Ezzel újabb hat - Lövő, Újkér, Völcsej, Sopronhorpács, Und, Egyházasfalu - község szennyvíz elhelyezési gondja oldódik meg.

Üzembe lép Fertőújlak és Nyárliget szennyvízelvezető rendszere.

Brennbergbánya település szennyvízelvezetése oldódik meg.

2002

EU támogatással, állami és önkormányzati erőforrásokból megteremtődtek a feltételei az 1971. óta üzemelő soproni szennyvíztisztító telep teljes átépítésének, modernizálásának.

Szakony és Gyalóka községek után Répcevis és Zsira községek csatornázásával teljes körűen megoldódik a szakonyi térség szennyvíz elhelyezési gondja.  

Ezzel Sopronban és környékén - tíz kisebb lélekszámú község kivételével - minden településen ki­épült a szennyvízelvezető- és tisztító rendszer. A csatornázottság mértéke - hazánkban szinte egyedülállóan - elérte a legfejlettebb országok szint­jét.

Üzembe állítottuk a második csatornavizsgáló kamerát.

A vízügyi hatóság kiadta a sopronkövesdi vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

A Fürdő Kft. megszűnt, a fürdők üzemeltetése visszakerült az Rt.-hez.

2003

A Zsira-Répcevis települések szennyvízelvezető rendszerének átadása megtörtént.

A fertőbozi forrás, mint a Fertőmenti Vízellátó Rendszer vízbázisa, magas klorid-ion tartalma miatt véglegesen kikapcsolásra került.

A vízügyi hatóság kiadta a sopronhorpácsi vízmű vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

2004

Megkezdődtek a Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási program kivitelezési munkái a soproni csatornahálózaton. Épül a Sopronkőhida - Sopron és a Kópháza - Sopron közötti szennyvíz nyomóvezeték.

Befejeződött a fertőendrédi szennyvíztisztító telep II. ütemének kivitelezése. A beruházással az üzem stabilabbá vált, az iszapvonal biztonsága növekedett, a tisztítási paraméterek határértékei jobban garantálhatók.

A vízügyi hatóság kiadta a Iváni Vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

A kistómalmi vízmű leállításra került.

A fertőrákosi vízbázis 1998-ban megkezdett rekonstrukciója 7 db új kút fúrásával befejeződött.

2005

Az ISPA beruházás keretében elkezdődött a kivitelezés a soproni szennyvíztisztító telepen is.

Pusztacsalád csatornázásával és a tisztítómű megépítésével megoldódik a község szennyvíz elhelyezési gondja.

Főtelepen a klórgáz adagolás helyett UV fertőtlenítő berendezés lépett üzembe.

A vízügyi hatóság kiadta a Nagycenki vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

2006

A hatályos jogszabályoknak megfelelően a társaság neve megváltozott. A társaság cégneve 2006. június 29-től:

Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Rövidítve:

Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt.

A vízügyi hatóság kiadta a szakonyi SZ-1 kút és a tőzeggyármajori vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatait.

Elkészült a tómalomi TM1 és csalánkerti CS1 kút.

Kiépült az Alom-hegyi nyomásövezet.

Vízkutatást végeztettünk Pinnye térségében, a feltárt vízmennyiség 6.200 m3/nap.

Megvalósult a Fertőrákos, Patak-sori gépház rekonstrukciója.

Napkollektoros rendszer került kiépítésre a Lővér Fürdő szabadtéri pancsoló medencéjének fűtése céljából.

2007

A vízügyi hatóság kiadta a csapodi és a fertődi vízművek vízbázisainak hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatait.

Elkészült a tómalomi TM2 kút.

A Lővér Fürdő - Csik Ferenc uszoda összes medencéjének vízforgató berendezése korszerűsítésre került.

2008

Közös pályázatot nyújtottunk be és nyertünk el a Pannon–Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztés előkészítésére. Az Aqua Burgenland-Sopron projekt célja, hogy a régióban határon átnyúló ivóvízellátó rendszer valósuljon meg. Ennek során a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. (melynek legnagyobb tulajdonosa Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata), az Észak-Burgenlandi Vízmű Társulás és a Közép-Burgenlandi Vízmű Társulás vízellátó rendszereinek összekapcsolását, és a három vízmű közötti kölcsönös vízátadást–vízátvételt tervezzük.

 

A vízügyi hatóság kiadta az ebergőci, a fertőújlaki és a csáfordjánosfai vízművek vízbázisainak hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatait.

A sopronkőhidai vízbázis 1994-ben megkezdett rekonstrukciója 12 db új kút fúrásával befejeződött.

Megvalósult a fertőrákosi gépház teljes gépészeti és villamos rekonstrukciója, UV fertőtlenítő berendezés üzembe helyezésével.

Elkészült a felújított Új-hermesi nyomásfokozó.

Kiépült a fertőbozi Gloriette nyomásövezet.

A Tómalom fürdő területén a tómederben gyermek medence került megépítésre.

A 2004-ben megkezdett, ISPA támogatott Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási program szennyvíztisztító telepi része a próbaüzem lezárásával befejeződött.

Új, 21.000 m3/nap kapacitású telep létesült, komplett iszapkezeléssel és gázhasznosítással.

Megszűnt a sopronkőhidai és a fertőrákosi szennyvíztisztító telep.

2009

Az Aqua Burgenland-Sopron projektben vízkutatásokat végeztünk Pinnye-Fertőhomok térségében, továbbá felülvizsgáltuk a meglévő hegykői vízbázist.

A vízügyi hatóság kiadta az röjtökmuzsaji, a fertőrákosi és a nagylózsi vízművek vízbázisainak hidrogeológiai Az Aqua Burgenland-Sopron projektben vízkutatásokat végeztünk Pinnye-Fertőhomok térségében, továbbá felülvizsgáltuk a meglévő hegykői vízbázist.

védőidom kijelölési határozatait.

Megvalósult a fertőendrédi szennyvíztisztító telep I. ütemének rekonstrukciója.

Befejeződött a társaság által üzemeltetett rendszerek közműnyilvántartásának digitalizálása.

A Lővér fürdőben két medencéből és négy csúszdából álló élménypark épült.

A csatornázási és szennyvíztisztítási program hálózati része befejeződött.

Fertőrákos, Tómalom, Sopronkőhida, Harka és Kópháza szennyvize átforgatásra került a soproni rendszerbe.

Több csatornázatlan terület szennyvíz elvezetése megoldódott (Tómalom, Kutyahegy, Virágvölgy,...).
2010

Az Aqua Burgenland-Sopron projektben 5 db új kút fúrására (kapacitásuk 10.000 m3/nap ), és 18 db régi kút eltömedékelésére került sor.

A Hegykő-Fertőszentmiklós Vízbázis Biztonságba Helyezése Önkormányzati Társulás sikeres KEOP pályázatát követően megkezdődtek a védelembehelyezés diagnosztikai munkái.

Ivánban új 150 m3-es, 36 m magas víztornyot építettünk, a vízműtelep teljes gépészeti és villamos felújításával együtt.

Üzembe helyeztük a csapodi vízmű 2. számú új kútját.

A Csik Ferenc uszodában kondenzációs kazánpark került kiépítésre, kiegészítve egy hőszivattyúval.

A társaság új vezérigazgatója Havas András.

2011

A vízügyi hatóság kiadta a nyárligeti vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

A társaság neve az év végén Soproni Vízmű Zrt-re változott.

12.31-én hatályba lépett az új víziközmű törvény.

Az Aqua Burgenland-Sopron projekt keretében befejeződött a hegykői vízbázis felújítása. 4 db új kút fúrására (kapacitásuk 8.000 m3/nap) került sor. A korábbi 24 db kút helyett két év alatt 9 db új víztermelő kút létesült, összesen 18.000 m3/nap kapacitással.

2012

A társaság új vezérigazgatója Rádonyi László.

A Fertődi vízbázis energiaellátásának biztosítására egy 2. biztonsági villamos betáp készült.

A Fertőendrédi szennyvíztisztító telepen új víztelenítő iszapgépház épült.

2013

2013. június 11-én Fazekas Sándor miniszter a víz világnapján Lampl Hugó Emlékplakettel tüntette ki dr. Czakó Lajost a „Sopron város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése" című pályázatáért. A szennyvíztisztító telepen ez alkalomból az Emlékplakett adományozását megörökítő emléktábla került felavatásra.

A Soproni szennyvíztisztító telepen kiépült az őrzés-védelmi rendszer a személy és vagyonvédelem biztosítására. 

Hidegségen új Csillahegyi nyomásfokozó létesült.

Megfelelvén az előírásoknak, az első körben, ünnepélyes keretek között kiadásra került számunkra az új működési engedély.

Év végén a Cégbíróság elfogadta a saját tulajdonú Victoria'94 Kft. és a Bük és Térsége Vízmű Kft. beolvasztását és bejegyezte a szükséges adatokat.

2014

Január 1-jével a társaság új szervezeti egységgel bővült, neve: Vas megyei üzemigazgatóság (10 Vas megyei település Bük központtal)

A Soproni szennyvíztisztító telepen a gépi iszapsűrítő gépház bővítésével és 2 db új sűrítő gép beépítésével jelentősen megnőtt a telep gépi iszapvíztelenítő kapacitása.

A Fertőparti szennyvízcsatorna rendszer Fertőboz-Hidegség szakaszán adagoló állomás és mérő állomás létesítésével megoldódott a szaghatás kezelése.

A sopronhorpácsi és az egyházasfalui szennyvíz végátemelők mellé záportározó műtárgyak létesültek, ezzel növelve a szennyvízelvezetés üzembiztonságát.

2015

Az integrált vállalatirányítási rendszeren belül (SAP) bevezettük az ügyfélszolgálati és vízdíjszámlázási modult (IS-U).

Megszűnt a Balfi szennyvíztisztító telep. Támogatott beruházás keretében Sopron-Balf település szennyvizei átforgatásra kerültek a soproni szennyvíz elvezető rendszerbe. Ezzel a beruházással megszűnt Magyarország utolsó olyan szennyvíztisztító telepe, amelyből a tisztított szennyvizek a Fertő tóba kerültek bevezetésre.

Röjtökmuzsaj és Ebergőc községek vízellátó hálózatának összekötésével egy új kistérségi vízellátó rendszer létesült.

A Fertőendrédi szennyvíztisztító telepen megvalósult a mechanikai műtárgy építészeti, gépészeti rekonstrukciója.

Nagylózs határában új szennyvíztisztító telep épült, amely korunk környezetvédelmi követelményeinek megfelelően üzemel, ezzel kiváltva az elavult technológiájú Nagycenki szennyvíztisztító telepet.

Befejeződött a Lövői szennyvíztisztító telep fejlesztése. A tisztítási hatásfok növelése érdekében a levegőztető rendszer és az iszapvonal bővítése, valamint iszapvíztelenítő gépház építése valósult meg.

Minőség

Elérhetőség

Készítette: Feki Webstudio @ 2011 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás