Képernyő átméretezés történt. A további megfelelő működéshez fontos az oldal frissítése. Kérjük, töltse újra/frissítse az oldalt a fenti gombbal, vagy a Ctrl + F5 billentyűkombinációval.

A weboldal Internet Explorer böngészővel nem tekinthető meg!

Ugrás a teljes tartalomhoz.

Történeti áttekintés

A római Scarbantia területén téglából épített vízvezeték szolgáltatta a vizet, marad­ványait a múlt század végén a Bánfalvi úti Greilinger-féle kertben tárták fel először. A későbbi korokban, egé­szen a XIX. század végéig a soproni polgárok az Ikva egyik oldalán sekély, felszíni szennyeződések­nek kitett, ásott és falazott kutakból, az Ikván túli területen pedig mindössze 3 db mély, gyenge ho­zamú kútból nyerték a vizet. Állandósult a fertőzésveszély, komoly járványok alakultak ki. A város emiatt már 1869-ben megbízást adott a geológiai vizsgálatokra, amelyek a lehetséges vízel­látás meg­valósítási feltételeit volt hivatott feltárni. A vizsgálat sikeresen zárult, de az anyagi lehetőségek nem voltak megfelelőek. A szennyvizek elvezetésére a római és középkori falazott vezetékek szolgáltak, ahol épségben maradtak.

A holtpontról az ismétlődő, halálos áldozatokat is követelő járványok mozdították ki a vízellá­tás ügyét. A Közgyűlés 1885-ben hozott határozatával konkrét megbízást adott egy bécsi vállalatnak, akik próbafúrásokkal, a talajvízszintről szintvonalas tér­képekkel alátámasztva a somfalvi vízgyűjtő terület talajvizét javasolták a város víz­ellátása céljából igénybe venni. A létesített próbafuratból lett a későbbi Bécsi úti Főtelep főgyűjtő kútja. A vízminőség is kiválónak bizonyult.

A Közgyűlés a további megbetegedések miatt 1889-ben pályázatot írt ki a vízmű megvalósítá­sára, amit egy brünni, soproni közös ajánlat nyert meg 50 évi koncessziót is megszerezve a létesít­ményre. Azt, hogy idegen tőkések kezére ke­rüljön ez a fontos közmű, végülis Flandorffer Ignác akadályozta meg - úgy, mint a Gázműnél is tette -, és az 1891-ben szervezetileg megalakult Soproni Városi Vízve­zeték Rt. átvette a koncessziót minden joggal és kötelezettséggel együtt. Az Rt-be a város is belépett.

1892-ben befejeződött a vízmű építése, az ünnepélyes megnyitásra 1892. szeptem­ber 1-jén került sor az ország harmadik vízműveként. 1905-ben a város megvette az Rt-től a vízművet, ettől fogva a fejlesztés is felgyorsult, mely töretlen volt a II. vi­lágháborúig.

1911-ben készült egy általános csatornázási terv, amit folyamatosan módosítottak, illetve bővítettek.

A II. világháború bombatámadásai 154 helyen ron­gálták meg a vízelosztó hálózatot, de sérültek a gyűjtő kutak, a medencék és a szi­vattyútelep, illetve a szennyvízelve­zető rendszer is. A háború utolsó napjai állították a vízmű dolgozóit a legnagyobb megpróbáltatás elé, amikor a visszavo­nuló német csapatok előkészítették a vízmű felrobbantását. Ezt a főgépész önfeláldozó bátor­sággal meg tudta akadályozni.

A felújítások 1947 végéig eltartottak. Az új tanácsi adminisztráció 1948-ban tanácsi vállalat­ként megalakította Soproni Víz- és Csatornamű Vállalatot, egyesítve ezáltal a két feladatkört. A vízel­látás és a csatorna szolgáltatás fejlődése töretlen volt, egyre újabb területek kerültek az ellátási kör­zetek közé, és kapcsolódtak a rendszerekhez a környező vidéki települések is.

Párhuzamosan fejlő­dött a csatornázottság, amelyet egy teljesen újraalkotott általá­nos csatornázási terv alapozott meg. Az 1960-as évek végéig a szennyvízvezetékek közvetlenül a patakokba torkollottak, ezt volt hivatva meg­szűntetni az 1971-ben átadott szennyvíztisztító telep, mely mechanikai tisztí­tásra volt képes. Ezzel egy időben folyt a csapadék és szennyvízelvezető hálózat szétválasztása, hogy a csa­padékvíz folyjon csak közvetlenül az élővizekbe, a szennyvíz a szennyvíztisztítóba kerüljön. Korszerű, biológiai tisztítás 1987 óta fo­lyik a telepen.

1963-ban megyei vállalattá szervezték át a soproni vállalatot a környező települések víz és szennyvízrendszereinek kezelésére, fejlesztésére, üzemeltetésére. 1994-től az addig állami tulajdon­ban lévő, a megyei önkormányzat felügyelete alatt álló vállalat önkormányzati vállalatként működött, és a működési területén lévő önkormány­zatok tulajdonába került.

1998. január 1-től a közmű­vagyon önkormányzatok tulajdonába került, ezzel a felújítás, fejlesztés, bővítés feladatai is.

Önkormányzati döntés alapján 2002. március 1.-től - a soproni Fürdőüzemeltető Kft. egyidejű beolvasztásával - részvénytársaságunk vette át a város fürdővagyonának működtetését.
2004 és 2009 között valósult meg az Európai Unió ISPA programja által támogatott Sopron Régió Csatornázási és Szennyvíztisztítási Program. Ennek keretében megtörtént a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep fejlesztése. Új területek csatlakoztak a soproni rendszerhez, valamint a szennyvíztisztító telep kapacitása megnövekedett, a jelenlegi 21.000 m3/nap távlatilag is elegendő lesz.

A részvénytársaság folyamatos működését (a szolgáltatás folytatását, a közművek fenntartását, karbantartását) az úgy­nevezett működtető vagyon biztosítja.

Mind a közművek, mind a társaság tulajdonosi körét a térség ön­kormányzatai alkotják (40 önkormányzat), a felújítással, fenntartással és mű­ködtetéssel szerződéses alapon a Részvénytársaságot bízták meg.

A vidéki szolgáltatás ezidő alatt jelentős fejlődésen ment keresztül, a térségben az ivóvíz-szolgáltatás teljes körű, a csatornaszolgáltatás tekintetében a térség lakosságának több mint 96 %-a él csatornaszolgáltatással ellátott településen.

A soproni víziközmű szolgáltatás krónikáját és a szolgáltatás közel 130 éves fejlődését az alábbi kronológia mutatja be:

1869

Sopron belső városrészében az ásott kutak gyakran elszennyeződtek. Egyre több ember betegedett meg a rossz víztől. Az Ikva másik partján élők kútjaiban a geo­lógiai adottságok miatt szinte állandósult a vízhiány. A polgárok egyre sűrűbben jelentkező panaszainak megoldására Sopron Szabad Királyi Város Tanácsa Wolf Henrik bécsi geológust kérte fel vízellátási tanulmányok elkészítésére.

1885

A város közgyűlése határozatot hozott a vízbeszerzéssel kapcsolatos kutatásokra és a vízmű terveinek elkészítésére.

1886

Próbafúrások kezdődtek a somfalvi medence területén, melyek teljes egészében igazolták Wolf Henrik geológus véleményét, mely szerint a város vízellátása a somfalvi medence talajvizeinek felhasználásával lehetséges.

1891

Mivel a kutatók elegendő mennyiségű és kiváló minőségű vizet találtak, aláírták a szerződést, és elkezdődött a vízmű építése.

1892

Budapest és Győr után Sopronban átadták az ország harmadik vízművét.

A somfalvi vízgyűjtő területéről 6 - 8 m mélyen lefektetett 348 méter hosszú galériavezetéken gravitációs úton jutott a víz a szivattyútelepen (mai Főtelep) épített gyűjtőkútba, ahonnan gőzgéppel meghajtott Worthington szivattyúk nyomták fel az ivóvizet a Bé­csi dombon épült víztároló medencébe. Innen folyt le az egészséges, jó ízű ivóvíz a soproniak házaiba, lakásaiba.

1898

A vízmű telepen az R.T. jéggyárat épített, melyet 1935-ig üzemeltetett.

 1909-10

A növekvő vízigény miatt 480 m-el meghosszabbították a somfalvi galéria gyűjtővezetékét.

1915

Sopronban először a Képezde utcában létesült villanymotoros nyomásfokozó gépház, mely a magasabban fekvő városrész ellátására szolgált.

1926

A központi szivattyútelepen klórozó berendezést szereltek fel.

1928

A nagy szárazság miatti vízhiány megszüntetése érdekében üzembe helyezték a csalánkerti artézi kutat.

1929-31

Központi fejlesztési pénzekből jelentősen nőttek az elosztó-hálózati vízvezetékek.

1934

Miután a Képezde utcai nyomásfokozó a Lővér Szálló és a környező üdülők ellátását már nem tudta kielégíteni, megépült a Honvéd úton az új nyomásfokozó.

1943

A nagy szárazság miatt ismét korlátozni kényszerültek a vízfogyasztást.

1945

Drescher József főgépész megakadályozta, hogy a visszavonuló német csapatok felrobbantsák a vízművet.

1947

Befejeződött a Főtelep villamosítása.

1948

Megalakult a Soproni Víz-és Csatornamű Vállalat a Soproni Városi Tanács felügye­lete alatt.

1952-53

A megyei tanács a Soproni Víz-és Csatornamű Vállalat kezelésébe adta a mexikó-pusztai és a fertődi vízművet.

1955

Az 1950-es évek közepétől jelentkező vízhiányok miatt megkezdődött a Kistómalmi medence feltárása (9 próbafúrás készült). 1955-ben elkészült az 1/a kút, megépült a Kistómalmi gépház, és kiépült a gyepmesteri telepig az NA 200-as acél-, illetve hegesztettvas vezeték. A telepen megkezdődött a víztermelés.

1956

1956-ban megépült a Vashegyi 400 m³ -es víztároló medence, és a medencét a Honvéd úti nyomásfokozóval összekötő NA 200 ac. nyomóvezeték A vízellátás javítása érdekében 1956-ban megkezdődött a Kőhidai medence feltárása. 1956-57 években itt 7 kút létesült.

1959-60

Megépült a III. sz. NA 300-as ac. fővezeték és a Villa-sori 2x800 m³ -es medence.

1960

Megkezdődött a Kőhidai vízmű építése. (Pozsonyi úton 2x 500 m³ -es medence, valamint a leendő Kőhidai vízműtelepet a Pozsonyi úti medencékkel és a várossal összekötő NA 300 -as ac. fővezeték.

1960-61

Megépült Magyarfalva közkutas vízellátása .

1961

A Kistómalmi vízműtelepről kiépült a Nagytómalmi strandfürdő vízellátása, majd megépült a csatornahálózat is.

Az év második felében provizórikus jelleggel megindult Kőhidán a víztermelés. ( 1. sz. kút bekapcsolása, melynek vizét a szabad ég alatt gerendákra telepített diesel motoros ékszíj meghajtású TTA szivattyúk továbbították a mai, már üzemen kívüli Pozsonyi úti átemelő teleppel szemben, a főút északi oldalán létesített aggregátorral meghajtott provizórikus átemelő telepre ill. a Pozsonyi úti víztárolókba.)

1963

Január 1-től a vállalat megyei irányítása alá került.

Új neve: II. sz. megyei Víz- és Csatornamű Vállalat.

1963-64

Befejeződött a Kőhidai vízmű építése, mellyel egyidőben további kutak is bekapcsolásra kerültek (II. ; VI. ).

1964

Kiépült Süttör (Fertőd II.) vízellátása, és fejlesztve lett Mexikópuszta vízhálózata is.

1965

1965. kiépült Fertőrákos község vízellátása.

Bekapcsolásra kerültek Sopronkőhidán a III., IV. és V. számú kutak.

Megépült az a vezeték, mely lehetővé tette Kistómalom és Csalánkert vizének a Pozsonyi úti medencékbe való juttatását.

Megépült és üzembehelyezésre került a Liget-pataki vízmű.

1965-66

Fel lett újítva a Lővér fürdő és a Sport uszoda medencéje, valamint megépült a Sport uszodai terméskő támfal helyén a napozó terasz.

1966

Megépült a Nagytómalmi strandfürdő vasbeton partvédő fala.

1969

Befejeződött a Villa-sori gépházépítés, és üzembehelyezésre került a Honvéd úti nyomásfokozót kiváltó Villa-sori átemelő telep, és a Vashegyi medencéket tápláló fővezeték.

1970

Üzembehelyezésre került a Röjtökmuzsaj községi vízmű.

1970-71

Megépült és 14 db víztermelő kút bekapcsolásával üzembehelyezésre került a fertőrákosi vízmű.

1971

Elkészült Sopron város szennyvíztisztító telepe.

1972

Üzembe lépett a Fertőmenti Regionális Vízmű I. üteme. Kópháza, Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród lakói jutottak egészséges ivóvízhez.

1972-73

Sopronban a Lővér fürdő új kova-földes víz-visszaforgató berendezést kapott, mellyel lehetővé vált a fürdővíz folyamatos tisztántartása.

1973

Megépült az Iván községi törpevízmű.

1974

Megvalósult a Nagylózs községi törpevízmű.

1976-78

Megépült a vállalat új központi telephelye a soproni Bartók Béla utcában.

1977

Befejeződött a Sopronkőhidai vízműfejlesztés, és üzembeléptek az e beruházás keretében megépített víztároló medencék (Pozsonyi u. ; Villa sor ; Vas hegy), valamint a II. fővezeték.

Elkészült a fedett uszoda.

1979

Megvalósult a Lövő térségi vízellátó rendszer (Lövő, Völcsej, Sopronhorpács, Egyházasfalu, Nemeskér községek vízellátása oldódott meg).

1980

Elkészült és üzembehelyezésre került a Fertőmenti Regionális vízmű II. üteme (Fertődi új vízműtelep vízkezelési technológiával, nyersvíz medence, Fertőszentmiklósi 1000 m³ -es víztorony). Fertőszentmiklós, Fertőendréd és Petőháza községek kaptak egészséges ivóvizet.

A vállalat új neve: Sopron és Környéke Víz-és Csatornamű Vállalat.

1982

Kiépült és beüzemelésre került Nagycenk község vízellátása.

1983

Üzembehelyezésre került a Sopronkövesd községi vízmű.

Megoldódott Csapod közműves vízellátása.

1984

Felavatták az állami beruházásból épült, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű ke­zelésébe adott vízmű telepet Hegykőn. A kutakat, vízkezelő műveket és más ki­szolgáló létesítményeket magába foglaló vízmű vízátadással segítette a soproniak egyre növekvő vízigényének kielégítését.

Kiépült Nyárliget vízellátása.

Sopron város szennyvíztisztító telepén 4 szalagprés üzembe állításával elkezdődött a gépi iszapvíztelenítés.

1986

Megoldódott Újkér község vízellátása.

Megvalósult Répceszemere, Csér és Csáfordjánosfa községek közkutas vízellátása.

1987

Und község bekapcsolásra került a Lövői Regionális Vízellátó rendszerbe.

Üzembehelyezésre került a Szakony térségi vízellátó rendszer. Megoldódott Szakony, Gyalóka, Zsira és Répcevis községek közműves vízellátása.

A soproni szennyvíztisztító telepen megépült és üzembe lépett a biológiai tisztítási fokozat.

Megvalósult a Pozsonyi úti átemelő telep rekonstrukciója. A telep medence teleppé alakult, a vízátemelési feladat új gép telepítésekkel áthelyeződött a Sopronkőhidai vízmű telepre, mellyel egyidejűleg a Pozsonyi úti volt átemelő telepig 500 mm-es acél fővezeték is lefektetésre került.

1988

Kialakításra került a Várisi nyomásövezet. Létrehozásával az eddigi - három - alapzónák száma szaporodott. Ezt követően további új nyomásövezetek kialakítása kezdődött meg, mely a Sopronból ellátott településeken még jelenleg is tart. A Soproni Vízellátó rendszeren jelenleg 13 nyomásövezet üzemel.

1989

Pereszteg és Pinnye községek vízellátása valósult meg a Nagycenki vízellátó rendszerről.

Elkészült a Tőzeggyár-majori vízmű.

1990

Megkezdődött a telepek távműködtetésének kiépítése.

Elkezdődött a vállalat teljes munkagép, és járműparkját érintő lecserélési és fejlesztési program.

Mind az ivóvíz, mind pedig a csatornahálózaton új anyagok és technológiák alkalmazását vezettük be.

1991

Agyagosszergény község is rácsatlakozott az FRV vízellátó rendszerére.

Megvalósult a Pusztacsaládi községi vízmű. 

Brennbergbányán kiépült a közkutas vízellátás.

1992

Elkészült Ebergőc község vízellátása. E község vízellátásának kiépítésével 100 %-os lett a vízellátás Sopronban és környékén.

A Fürdő Kft. megalakulásával a fürdők üzemeltetése kivált a cégtől.

Használatba vettük a csatornavizsgáló kamerát.

1992-94

A vagyonátadó bizottság önkormányzati tulajdonba adta a korábban állami vagyonrészeket.

Az állami tulajdonú vízművek önkormányzati tulajdonba kerültek.

1993

Üzembehelyezésre került Répceszemere, Csér és Csáfordjánosfa községek teljes körű vízellátása.

1994

Sikerült elkerülni a vállalat felaprózódását. A cég önkormányzati vállalattá alakult.

Január 1-én megalakult a NIAGARA Kft.

December 1-én megalakult VICTORIA '94 Kft.

Kiépült Ágfalva község csatornahálózata, és megépült az ágfalvi szennyvízátemelő.

Január 1-jén a vízfogyasztás folyamatos csökkenése miatt leállt az Észak-dunántúli Regionális Vízmű által üzemeltett Megyei Regionális Vízmű.

Megkezdtük Sopron város vízbázisainak rekonstrukcióját.

1995

A soproni szennyvíztisztító telepen új gépi rács került üzembehelyezésre.

Elkészült a Fertő-parti községek csatornahálózata, mellyel Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród községek szennyvízelvezetése és a Fertőendrédi szennyvíztisztító telep üzembelépésével a szennyvíztisztítás oldódott meg.

Sopronban megépült a 3 - 0 - 0 jelű szennyvíz-főgyüjtő.

A közkutas vízellátást követően kiépült Brennbergbánya teljes körű vízellátása.

1996

Január 1-én a NIAGARA Kft. megszűnt és beolvadt a VICTORIA '94 Kft.-be.

Üzemelésre átvettük a Szany térségi vízellátó rendszert (Szany, Rábaszentandrás, Sobor községeket látja el), valamint Vág és Rábasebes községekben a vízszolgáltatást, mely a Kemenesszentpéteri vízműtől vízátvétel útján van biztosítva.

Üzembe állítottuk az első kombi csatornatisztító gépjárművet.

Fertőrákos csatornázásával és a tisztítómű megépítésével megoldódott a község szennyvíz elhelyezési gondja.

Elkészül a Nagycenk községben lévő szennyvíztisztítómű, mely Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronkövesd, Nagylózs, Pereszteg és Pinnye községek szennyvízeit fogadja.

1997

Megkezdődtek az üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok védelembehelyezésének diagnosztikai munkái (Fertőrákosi és Sopronkőhidai vízbázis). A fertőrákosi vízbázis védelembehelyezési terve elkészült 2000. év végén, a sopronkőhidai vízbázis ezen terve 2002. áprilisában került leadásra.

Sopronban a szennyvíztisztító telepen a gépi iszapvíztelenítésben technológia váltás következik be. Üzembehelyezésre kerül az iszapcentrifuga.

Megvalósul Balf község csatornahálózata, és a megépül a balfi szennyvíztisztító telep.

1998

Több mint 100 év után újra részvénytársasági formában működik a vízmű.

Új neve: Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Részvénytársaság

Megkezdődnek a Sopron városi szennyvíztisztító telep fejlesztésének előkészítő munkái.

2000

Megkezdődtek a röjtökmuzsaji vízbázis védelembehelyezésének diagnosztikai munkái.

Teljessé vált a gépházak, medencék számítógépes távműködtetése.

Üzembe állítottuk a második kombi csatornatisztító gépjárművet.

2001

Megkezdődik az 1984-ben létesült, de 1995. óta üzemen kívüli volt megyei - most már Sopron térségi - vízmű (MRV) vízbázisának vízkészlet vizsgálata.

Az Ikva-parti lakópark megvalósíthatóságával összefüggésben megtörtént a Somfalvi galéria védőidom vizsgálata (még további vizsgálatok szükségesek.)

Elkészül a Lövő környéki községek csatornahálózata, és beüzemelésre kerül Lövőn a térség községeinek szennyvizeit fogadó szennyvíztisztító mű. Ezzel újabb hat - Lövő, Újkér, Völcsej, Sopronhorpács, Und, Egyházasfalu - község szennyvíz elhelyezési gondja oldódik meg.

Üzembe lép Fertőújlak és Nyárliget szennyvízelvezető rendszere.

Brennbergbánya település szennyvízelvezetése oldódik meg.

2002

EU támogatással, állami és önkormányzati erőforrásokból megteremtődtek a feltételei az 1971. óta üzemelő soproni szennyvíztisztító telep teljes átépítésének, modernizálásának.

Szakony és Gyalóka községek után Répcevis és Zsira községek csatornázásával teljes körűen megoldódik a szakonyi térség szennyvíz elhelyezési gondja.  

Ezzel Sopronban és környékén - tíz kisebb lélekszámú község kivételével - minden településen ki­épült a szennyvízelvezető- és tisztító rendszer. A csatornázottság mértéke - hazánkban szinte egyedülállóan - elérte a legfejlettebb országok szint­jét.

Üzembe állítottuk a második csatornavizsgáló kamerát.

A vízügyi hatóság kiadta a sopronkövesdi vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

A Fürdő Kft. megszűnt, a fürdők üzemeltetése visszakerült az Rt.-hez.

2003

A Zsira-Répcevis települések szennyvízelvezető rendszerének átadása megtörtént.

A fertőbozi forrás, mint a Fertőmenti Vízellátó Rendszer vízbázisa, magas klorid-ion tartalma miatt véglegesen kikapcsolásra került.

A vízügyi hatóság kiadta a sopronhorpácsi vízmű vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

2004

Megkezdődtek a Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási program kivitelezési munkái a soproni csatornahálózaton. Épül a Sopronkőhida - Sopron és a Kópháza - Sopron közötti szennyvíz nyomóvezeték.

Befejeződött a fertőendrédi szennyvíztisztító telep II. ütemének kivitelezése. A beruházással az üzem stabilabbá vált, az iszapvonal biztonsága növekedett, a tisztítási paraméterek határértékei jobban garantálhatók.

A vízügyi hatóság kiadta a Iváni Vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

A kistómalmi vízmű leállításra került.

A fertőrákosi vízbázis 1998-ban megkezdett rekonstrukciója 7 db új kút fúrásával befejeződött.

2005

Az ISPA beruházás keretében elkezdődött a kivitelezés a soproni szennyvíztisztító telepen is.

Pusztacsalád csatornázásával és a tisztítómű megépítésével megoldódik a község szennyvíz elhelyezési gondja.

Főtelepen a klórgáz adagolás helyett UV fertőtlenítő berendezés lépett üzembe.

A vízügyi hatóság kiadta a Nagycenki vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

2006

A hatályos jogszabályoknak megfelelően a társaság neve megváltozott. A társaság cégneve 2006. június 29-től:

Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Rövidítve:

Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt.

A vízügyi hatóság kiadta a szakonyi SZ-1 kút és a tőzeggyármajori vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatait.

Elkészült a tómalomi TM1 és csalánkerti CS1 kút.

Kiépült az Alom-hegyi nyomásövezet.

Vízkutatást végeztettünk Pinnye térségében, a feltárt vízmennyiség 6.200 m3/nap.

Megvalósult a Fertőrákos, Patak-sori gépház rekonstrukciója.

Napkollektoros rendszer került kiépítésre a Lővér Fürdő szabadtéri pancsoló medencéjének fűtése céljából.

2007

A vízügyi hatóság kiadta a csapodi és a fertődi vízművek vízbázisainak hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatait.

Elkészült a tómalomi TM2 kút.

A Lővér Fürdő - Csik Ferenc uszoda összes medencéjének vízforgató berendezése korszerűsítésre került.

2008

Közös pályázatot nyújtottunk be és nyertünk el a Pannon–Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztés előkészítésére. Az Aqua Burgenland-Sopron projekt célja, hogy a régióban határon átnyúló ivóvízellátó rendszer valósuljon meg. Ennek során a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. (melynek legnagyobb tulajdonosa Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata), az Észak-Burgenlandi Vízmű Társulás és a Közép-Burgenlandi Vízmű Társulás vízellátó rendszereinek összekapcsolását, és a három vízmű közötti kölcsönös vízátadást–vízátvételt tervezzük.

A vízügyi hatóság kiadta az ebergőci, a fertőújlaki és a csáfordjánosfai vízművek vízbázisainak hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatait.

A sopronkőhidai vízbázis 1994-ben megkezdett rekonstrukciója 12 db új kút fúrásával befejeződött.

Megvalósult a fertőrákosi gépház teljes gépészeti és villamos rekonstrukciója, UV fertőtlenítő berendezés üzembe helyezésével.

Elkészült a felújított Új-hermesi nyomásfokozó.

Kiépült a fertőbozi Gloriette nyomásövezet.

A Tómalom fürdő területén a tómederben gyermek medence került megépítésre.

A 2004-ben megkezdett, ISPA támogatott Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási program szennyvíztisztító telepi része a próbaüzem lezárásával befejeződött.

Új, 21.000 m3/nap kapacitású telep létesült, komplett iszapkezeléssel és gázhasznosítással.

Megszűnt a sopronkőhidai és a fertőrákosi szennyvíztisztító telep.

2009

Az Aqua Burgenland-Sopron projektben vízkutatásokat végeztünk Pinnye-Fertőhomok térségében, továbbá felülvizsgáltuk a meglévő hegykői vízbázist.

A vízügyi hatóság kiadta az röjtökmuzsaji, a fertőrákosi és a nagylózsi vízművek vízbázisainak hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatait.

Megvalósult a fertőendrédi szennyvíztisztító telep I. ütemének rekonstrukciója.

Befejeződött a társaság által üzemeltetett rendszerek közműnyilvántartásának digitalizálása.

A Lővér fürdőben két medencéből és négy csúszdából álló élménypark épült.

A csatornázási és szennyvíztisztítási program hálózati része befejeződött.

Fertőrákos, Tómalom, Sopronkőhida, Harka és Kópháza szennyvize átforgatásra került a soproni rendszerbe.

Több csatornázatlan terület szennyvíz elvezetése megoldódott (Tómalom, Kutyahegy, Virágvölgy,...).

2010

Az Aqua Burgenland-Sopron projektben 5 db új kút fúrására (kapacitásuk 10.000 m3/nap ), és 18 db régi kút eltömedékelésére került sor.

A Hegykő-Fertőszentmiklós Vízbázis Biztonságba Helyezése Önkormányzati Társulás sikeres KEOP pályázatát követően megkezdődtek a védelembehelyezés diagnosztikai munkái.

Ivánban új 150 m3-es, 36 m magas víztornyot építettünk, a vízműtelep teljes gépészeti és villamos felújításával együtt.

Üzembe helyeztük a csapodi vízmű 2. számú új kútját.

A Csik Ferenc uszodában kondenzációs kazánpark került kiépítésre, kiegészítve egy hőszivattyúval.

A társaság új vezérigazgatója Havas András.

2011

A vízügyi hatóság kiadta a nyárligeti vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidom kijelölési határozatát.

A társaság neve az év végén Soproni Vízmű Zrt-re változott.

December 31-én hatályba lépett az új víziközmű törvény.

Az Aqua Burgenland-Sopron projekt keretében befejeződött a hegykői vízbázis felújítása. 4 db új kút fúrására (kapacitásuk 8.000 m3/nap) került sor. A korábbi 24 db kút helyett két év alatt 9 db új víztermelő kút létesült, összesen 18.000 m3/nap kapacitással.

2012

A társaság új vezérigazgatója Rádonyi László.

A Fertődi vízbázis energiaellátásának biztosítására egy 2. biztonsági villamos betáp készült.

A Fertőendrédi szennyvíztisztító telepen új víztelenítő iszapgépház épült.

2012. január 1-jétől Szany, Vág, Rábasebes, Rábaszentandrás és Sobor településeken – az Önkormányzatok döntésének megfelelően – a közműves ivóvíz szolgáltatást társaságunk helyett a Pannon-Víz Zrt. biztosítja. 

2013

2013. június 11-én Fazekas Sándor miniszter a víz világnapján Lampl Hugó Emlékplakettel tüntette ki dr. Czakó Lajost a „Sopron város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése" című pályázatáért. A szennyvíztisztító telepen ez alkalomból az Emlékplakett adományozását megörökítő emléktábla került felavatásra.

A Soproni szennyvíztisztító telepen kiépült az őrzés-védelmi rendszer a személy és vagyonvédelem biztosítására. 

Hidegségen új Csillahegyi nyomásfokozó létesült.

Megfelelvén az előírásoknak, az első körben, ünnepélyes keretek között kaptuk meg az új működési engedélyt, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adott ki.

Év végén a Cégbíróság elfogadta a saját tulajdonú Victoria'94 Kft. és a Bük és Térsége Vízmű Kft. beolvasztását és bejegyezte a szükséges adatokat.

2014

Január 1-jével a társaság új szervezeti egységgel bővült, neve: Vas megyei üzemigazgatóság (10 Vas megyei település Bük központtal).

A Soproni szennyvíztisztító telepen a gépi iszapsűrítő gépház bővítésével és 2 db új sűrítő gép beépítésével jelentősen megnőtt a telep gépi iszapvíztelenítő kapacitása.

A Fertőparti szennyvízcsatorna rendszer Fertőboz-Hidegség szakaszán adagoló állomás és mérő állomás létesítésével megoldódott a szaghatás kezelése.

A sopronhorpácsi és az egyházasfalui szennyvíz végátemelők mellé záportározó műtárgyak létesültek, ezzel növelve a szennyvízelvezetés üzembiztonságát.

2015

Az integrált vállalatirányítási rendszeren belül (SAP) bevezettük az ügyfélszolgálati és vízdíjszámlázási modult (IS-U).

Megszűnt a Balfi szennyvíztisztító telep. Támogatott beruházás keretében Sopron-Balf település szennyvizei átforgatásra kerültek a soproni szennyvíz elvezető rendszerbe. Ezzel a beruházással megszűnt Magyarország utolsó olyan szennyvíztisztító telepe, amelyből a tisztított szennyvizek a Fertő tóba kerültek bevezetésre.

Röjtökmuzsaj és Ebergőc községek vízellátó hálózatának összekötésével egy új kistérségi vízellátó rendszer létesült.

A Fertőendrédi szennyvíztisztító telepen megvalósult a mechanikai műtárgy építészeti, gépészeti rekonstrukciója.

Nagylózs határában új szennyvíztisztító telep épült, amely korunk környezetvédelmi követelményeinek megfelelően üzemel, ezzel kiváltva az elavult technológiájú Nagycenki szennyvíztisztító telepet.

Befejeződött a Lövői szennyvíztisztító telep fejlesztése. A tisztítási hatásfok növelése érdekében a levegőztető rendszer és az iszapvonal bővítése, valamint iszapvíztelenítő gépház építése valósult meg.

2016

2016. április 1-jétől megszűnt a Lövői üzemmérnökség és ezzel egyidejűleg megalakult a Büki üzemmérnökség. A Lövői üzemmérnökség által üzemeltett 20 településhez kapcsolódó feladatok ellátása szétosztásra került a Büki és a Fertődi üzemmérnökség között.

2017

Befejeződött a Sopron, Répcefői sor - Villa-sori vízműtelep közötti vízellátó fővezeték rekonstrukció. A munka során 1330 fm NA 400-as és 235 fm NA 500-as duktilcső épült.

A belváros felújításával összefüggésben a Kolostor utca, Hátsókapu, Orsolya tér, Fegyvertár utca, Templom utca és Szent György utca (2018-ban) komplett víziközmű cseréje valósult meg.

Sopron, Rákosi úton elkészült a teljes víziközmű rekonstrukció.

Elkészült az új soproni 4-0-0 jelű szennyvíz főgyűjtő tanulmányterve.

Döntés-előkészítő tanulmány készült az Aqua-Burgenland-Sopron projekt megvalósítási lehetőségeiről.

A Szakony térségi vízellátó rendszeren az Ivóvízminőség-javító Program keretében tervezett ivóvízkezelő mű megvalósulásáig egy 24 m3/h hidraulikai kapacitású, konténeres kialakítású, mobil vastalanító berendezés került kiépítésre, beüzemelésre.

2018

Elkészült a Sopron, Villa-sori vízműtelep 2000 m3-es medence szívó- és töltővezetékének cseréje.

A Sopron, Vashegyi övezet fővezetékének Hársfa sor és a Szikla utca között szakaszán megépült az új, NA 200-as duktil anyagú vezeték, 730 fm hosszban.

A „Csáfordjánosfa térségi vízellátó rendszer Ivóvízminőség-javító Program” elnevezésű KEHOP-projekt keretében megvalósult a Csáfordjánosfa térségi vízellátó rendszer és az Iváni vízellátó rendszer összekötése az Iván és Csér települések közötti távvezeték kiépítésével, valamint az ehhez kapcsolódó rekonstrukciós beruházásokkal. Ezzel létrejött az Iván térségi vízellátó rendszer.

Törpe vízművekkel ellátott településeken (Nyárliget, Fertőújlak, Tőzeggyármajor) első alkalommal hajtottunk végre légbuborékos hálózattisztítást.

2019

2019. január 1-jétől átvettük az önkormányzatoktól a soproni és a büki Közös Pénzügyi Alapok, mint a közös rekonstrukciós források vezetését.

Az M85-ös autóút építésével összefüggésben megvalósult a Sopronkőhidai vízműtelep és az autóút közötti vízellátó fővezeték rekonstrukciója. A munka során 1600 m hosszúságú, DN 500-as gömbgrafitos öntöttvas vezeték épült. További 800 m vízvezeték kiváltás az M85-ös autóút nyomvonalán vált szükségessé, amit az útépítési projekt finanszírozott.

Szintén az útépítés kapcsán Sopron és Kópháza között 830 m NA 250-es duktil vezeték épült az útépítés finanszírozásában.

Elkészültek a soproni szennyvíztisztító telepen az új gépi tisztítású durva rács és a nagygépházi átemelő szívótér bővítés munkái.

Átadásra került, a sátorral lefedett 2 db új medence a Lővér uszoda és strand területén (1 db 25 méteres, 10 sávos úszómedence, 1 db kismedence, élményelemekkel), ezzel egy időben megkezdődött a Csik Ferenc uszoda újjáépítése.

Ebben az évben megindult a Fertő tavi vízitelep fejlesztése. Társaságunk átadta az üzemeltetést a kivitelezést végző Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.

Megkezdődött a Vasszilvágy környéki települések – Vasszilvágy, Acsád, Meszlen, Vát – szennyvízelvezető rendszerének kiépítése és a Büki szennyvíztisztító telep fejlesztése.

Fertőendréd térségi szennyvíztisztító telepen a biológiai sorok levegőztető medencéjében habfogó zsilipek kerültek elhelyezésre.

2020

Megkezdődött a hátrányos helyzetű törpe vízművek szomszédos térségi vízellátó rendszerekhez történő csatlakozása. Ennek keretében megindult Sarród - Nyárliget és Nagylózs - Nagycenk települések között távvezeték építése. A beruházásoktól jelentős vízminőség javulás várható Nagylózs és Nyárliget településeken.

Fertődi üzemmérnökség működési területén új Scania - MUT kombi kocsi került beszerzésre, melyhez a fertőendrédi telepen új garázs építése is megtörtént.

Nagylózs térségi szennyvíztisztító telepen új fázisszétválasztó gépi rács és rácsszemét prés kerül beépítésre, mellyel a hidraulikai terhelhetőség is emelkedik.

2021

A Nagylózs Vízellátó Rendszer összekötésre került a Nagycenk Térségi Vízellátó Rendszerrel, Pereszteg-Nagylózs között DN200 GÖV vízvezeték épült.

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósult Acsád, Meszlen és Vasszilvágy települések szennyvízelvezető rendszerének kiépítése, illetve a Büki szennyvíztisztító telep fejlesztése. Új mechanikai tisztítási fokozat, biológiai tisztítás technológiai sor, utóülepítő műtárgy és iszapkezelő gépház került megépítésre. 

A „Víziközművek Energiahatékonyságának Fejlesztése” pályázat keretében megvalósult a Soproni szennyvíztisztító telepen a szennyvízátemelő gépház átalakítása és a szivattyúk cseréje.
A Lövői szennyvíztisztító telepen – az üzembiztonság növelése érdekében – automata működésű áramfejlesztő került kiépítésre.
A Nagylózsi szennyvíztisztító telepen új folyamatirányító PLC, egyben új folyamatirányító program került telepítésre, elősegítve ezzel a telep tisztító hatásfokának növelését.
Bükön a Gyógyfürdő városrész központi szennyvízátemelője átépült, közterületre került, közel 900 m gravitációs gerincvezeték és 1682 m nyomóvezetékkel is lefektetésre került.
A Pusztacsaládi Önkormányzat felmondta a víziközművek üzemeltetésére kötött Bérleti Üzemeltetési szerződést, ezért a községi vízellátó rendszert és a szennyvízelvezető- és tisztító rendszert 2021. január 1-jétől közérdekű üzemeltetőként működtetjük.